Keresés

ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Épített környezetünk
Isaszeg település értéktárba vett épületei
Emlékhelyeink
Isaszeg település értéktárba vett emlékhelyei
Hagyományőrzés
Isaszeg település értéktárba vett hagyományai
Kulturális örökségeink
Isaszeg település értéktárba vett kulturális örökségei

Ave Mária kápolna - Isaszeg

Az ITÉB 2023. december 18-án megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Kulturális örökség / Épített környezet kategóriába az
Ave Mária kápolna.

Megosztom

Isaszeg gazdag történelmi múlttal rendelkező település, ahol 1849.április 6-án a tavaszi hadjárat egyik legfontosabb győztes csatája zajlott. A korabeli falu lakossága már a kezdetektől részt vett az 1848. március 15-én kirobban szabadságharcban, mint önkéntes nemzetőr. Ez az emlékhely fontos része a település szabadságharcos emlékhelyeinek a nemzeti és a helyi történelmi emlékezet miatt is.

1848. március 15-én a pesti forradalom 12 pontjának egyikében nemzeti őrsereget követelt.

A nemzetőri szolgálatot minden 20 és 50 év közötti életkorú, városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben ½ jobbágytelekkel vagy azzal megegyező nagyságú földdel, illetve évi 100 pengő tiszta jövedelemmel rendelkező férfira kiterjesztették. Lovas vagy gyalogos szolgálat közül lehetett választani, de ha valaki nem lett lovas, annak mindenképpen gyalogosként kellett szolgálnia. Batthyány Lajos 1848. április 20. körül hozta létre a nemzetőrség vezérlésének legfelsőbb szervét, az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot. A magyar nemzetőrség megalakítása azért volt különösen fontos, mert ennek a keretein belül ismerkedhetett meg a férfi lakosság egy jelentős része a fegyverforgatás alapjaival.

Mivel a nemzetőrség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért Batthyány augusztus 13-án rendeletben fordult a törvényhatóságokhoz, amelyben utasította őket „egy nemzetőrökből álló hadi erő” teremtésére, önkéntes alapon. Nyilvánvalóan szükségessé tette ezeket a módosításokat a nemzetőrség korábbi mozgósítása körüli számos keserű tapasztalat, kezdve a felfegyverzési és kiképzési hiányosságokig.

A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat az 1848–49 évi szabadságharcban részt vett isaszegi önkénteseknek méltó módon állított emléket az isaszegi csata 160. évfordulójára. Az Emlékkápolna helye a Görgey és a Damjanich utca találkozásánál lévő kis terecske. Az Emlékkápolna avatására 2009. április 4-én került sor. Körülbelül 3m magas kis kápolna, benne Mária szoborral, íves záródású bejárati nyílással, ráccsal elzárva. Felirat: „Ave Maria”. Kétoldalt van feltüntetve az „Isaszegi nemzetőrök jegyzéke 1848. május 18-án” a nevek  , valamint a nemzetőrök korával (több mint 200 név).

A  kiskápolna  a Szűzanyát ábrázoló ikonnal és a Megváltó keresztjével fejezi ki az utódok főhajtását a szabadságharcban nemzetőrként és önkéntesként harcolt helybéliek előtt. Az ünnepélyes avatáson az emlékhelyet Gulyka József c. prépost szentelte meg, szlovák és magyar énekeket adott elő Szvorák Katalin és a Gaudium Carminis Kamarakórus. Az egybegyűlteket szlovák nyelven Farkas István önkormányzati és helyi szlovák kisebbségi képviselő köszöntötte. Ünnepi beszédet Mészáros Gusztáv kisebbségi önkormányzati képviselő mondott. Többek között kiemelte, hogy az Isaszegen aratott diadalnak egyaránt részesei voltak magyarok, lengyelek, tótok, szerbek és németek. „160 éve nemzetünk, országunk nagyjai és egyszerű állampolgárai félretették nemzetiségi vagy politikai ellentéteiket, és kezet nyújtva egymásnak, vállvetve harcoltak a közös ügyért, a haza megmentéséért. Múltunk segíteni akar, ma is mutatja a példát, a megoldást, amely nem más, mint a párbeszéd és az összefogás. Egyezségre kellene végre jutni közös dolgainkat illetően.”

További cikkek, linkek a témával kapcsolatban…

Youtube-on elérhető videó felvételek a feltöltés alatt…

error: Kérjük ne másolja, inkább keressen fel Kapcsolataink egyikén!!