Az ITÉB 2016. szeptember 20-án megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Kulturális Örökségein kategóriába a Honvédszobor emlékművet.
Városunk jelképe – Az isaszegi Honvéd-emlékmű
A Szobor-hegyen (Szabadság-hegy), a csata fontos színterén áll. 1849 tavaszán az osztrák tüzérség 30 ágyút állított fel a magyarok fogadására. A magyar gyalogság szuronyrohammal kiszorította az osztrákokat, és saját ütegeit állította fel. A vaskerítéssel körülvett szobor korabeli öltözékben menetelő zászlótartó honvédet ábrázol, mely 1901-ben a csata 50. évfordulójára készült el országos közadakozással. Radnay Béla szobrászművész alkotása, bírálója Fadrusz János szobrászművész volt. Talapzatán a négy vezető tábornok: Görgey, Damjanich, Klapka és Aulich domborműve látható. A szobor talapzata alatt kriptát létesítettek, ide gyűjtötték össze a falu belterületén elesettek maradványait. 2014-ben közadakozásból sikerült felújíttatni a szobrot, átadására szeptember 8-án került sor az eredeti szoboravatás 113. évfordulójának napján.
A vasútállomástól piros kereszt turistajelzés vezet a Honvéd-emlékműhöz. A falu közepén álló katolikus templomtól induló Ady Endre utcából nyíló második keresztutca vezet a szoborhoz.
„Csendesen járj fiam, ne fuss! Ahová lépsz, vérét ontott seregeknek, földre tepert, otthonát védő őseidnek jeltelen hantjain jársz! Mennyi hűséget, akarást és szeretetet takarnak itt a hantok! Ne menj még fiam, emlékezz!”
Az Isaszegiek Marcsányi István kántortanító vezetésével már 1895 óta dolgoztak azon, hogy méltó emléket állítsanak az szabadságharc egyik legjelentősebb csatájának, és mindazoknak, akik életüket adták 1848–49 eszméiért. A szervezést a helyiekből álló ún. szoborbizottság végezte. Nekik köszönhetően 1901. szeptember 8-án felavathatták Radnai Béla szobrát („Zászlókat lenget ím az őszi szél: gyermekek, ifjak, meglett korú férfiak, reszkető aggok jövének ím ma e véráztatta, dicsőség övezte helyre: az isaszegi győzelmes csata színterére, mert ünnepet ülünk ma, nagy, dicső ünnepet, az itt elvérzett hős honvédek iránt érzett kegyeletünk s hálánk magasztos ünnepét!” – mondta Marcsányi avatóbeszédében), amelyet most, 2014-ben hasonló összefogás eredményeként sikerült restaurálni.
Az Isaszegiek Marcsányi István kántortanító vezetésével már 1895 óta dolgoztak azon, hogy méltó emléket állítsanak az szabadságharc egyik legjelentősebb csatájának, és mindazoknak, akik életüket adták 1848–49 eszméiért. A szervezést a helyiekből álló ún. szoborbizottság végezte. Nekik köszönhetően 1901. szeptember 8-án felavathatták Radnai Béla szobrát („Zászlókat lenget ím az őszi szél: gyermekek, ifjak, meglett korú férfiak, reszkető aggok
jövének ím ma e véráztatta, dicsőség övezte helyre: az isaszegi győzelmes csata színterére, mert ünnepet ülünk ma, nagy, dicső ünnepet, az itt elvérzett hős honvédek iránt érzett kegyeletünk s hálánk magasztos ünnepét!” – mondta Marcsányi avatóbeszédében), amelyet most, 2014-ben hasonló összefogás eredményeként sikerült restaurálni.
Annak a dicsőséges győzelemnek emlékére, melyet a szabadságharcban Isaszegen és környékén vívtak a magyar honvédek, közadakozásból szobrot emelt Isaszeg község lelkes polgársága. A szobor, – melyet Radnai Béla tehetséges fiatal művészünk készített, ki erre a megbízatást 1900. év őszén pályázat útján nyerte – az úgynevezett «Szabadsághegyen» áll és szeptember 8-ikán fogják ünnepélyesen leleplezni. Öt és fél méter magas, elsőrendű sóskúti kőből faragott szobor ez, mely harcra rohanó honvédet ábrázol. Jobbjában kivont kardot tart, baljában zászló van, melyet vállán nyugtat. A honvéd sikerülten van megmintázva s dicséretére válik a fiatal művésznek, kinek ez az első nagyobb szabású műve. A honvéd alakja közel három méter magas és egy darab kőből van faragva, hogy jobban ellenálljon az idők viszontagságainak. A talapzat Heidelberg és Jónás műépítészek tervei szerint barokk stílben készült, melybe magyaros motívumokat vittek bele a tervezők. A talpazat elején csupán a felírás van. Baloldalát Damjanich, jobboldalát Aulich, hátulját Klapka tábornok babér- és tölgykoszorúba foglalt relief mellképei ékesítik. A talpazat magyar munka, székely kőszobrászok faragták. Az egész mű, az anyaggal és a felállítás költségeivel együtt 6000 koronába került. A szobrot körülvevő vasrácsozatot Udvary [helyesen: Udvardy – F. B.] Antal isaszegi plébános, szoborbizottsági elnök saját költségén készíttette. Radnai Béla, a szobor megalkotója pozsonyi születésű. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában Lóránffi
Antal szobrásztanár vezetése alatt kezdte, honnan a Stróbl tanár vezetése alatt álló szobrászati mesteriskolába került. Innen Fadrusz János műtermébe ment, a hol két évet töltött. Ez idő alatt több sikerült művet állított ki a Képzőművészeti Tárlaton, melyek közül két gyermekszoborcsoportot a kormány vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum számára. Készített még Radnai Németpalánkéra is szobrot: Mezei Károly mellszobrát, a kir. palota díszlépcsője számára pedig két gyermekcsoportot. Időközben Pázmán szobrának készítését is reá bízták.
Remélhetőleg az utódok is megőrzik a város jelképét, amely a helyiek összefogásának eredményeként immáron több mint száz éve áll a település felett, a hősökre emlékeztetve. Végezetül következzen Szalay Károly, a m. kir. állami felsőbb leányiskola tanárának verse, amelyet a bevezetőben említett 1899-es ünnepségre írt:
Isaszegen
Itt, ezen a tájon hulltatok el hősök!
S porladoztok néma, síri éjszakában.
Ez a völgy és róna régi ismerősök
S nemes büszkeségünk ez édes hazában.
Minden virág, fű, fa, egy-egy fejfa nékünk,
Melyre halhatatlan nevetek van írva,
Szentelt sírotokhoz kegyelettel lépünk,
Nem a fájdalom, de örömkönyjét sírva!
Mert feltámadásról susog itt a szellő,
S örök dicsőségről zeng dalos madárka;
Koszorút hord rátok sárga ősz, ha eljő,
S zsendülő tavasz, ha kellemét kitárta.
S az a kis patak, mely véretektől áradt,
Zsongó habjaival nevetek susogja,
S egyszerű sirhantnak füve, ha kiszáradt:
Millió szivek hű emléke bevonja.
A magyar szabadság dicső templomának
Vetek meg e tájon egyik alapkőjét.
S kik áldozni szentelt küszöbéhez járnak
Oltárrá tevék e hősök temetőjét.
S egy szent fogadásra nyílik itt meg ajkunk:
– Millió ajk zengi vissza e hazában! –
«Ugy lássék meg Isten áldása is rajtunk,
A mily hiven járunk őseink nyomában!»
Langy tavaszi szellő, lengj e tájon végig!
Névtelen hősöknek vidd emlékét széjjel!
Halhatatlan hirök szálljon fel az égig,
Harczi riadóként versengve a széllel!
Dalnok énekelje Isaszeg regéjét,
Édes anya szőjje altató dalába!
Eégi dicsőségünk szórja reánk fényét,
A hazáért meghalt hamvadók porába.
2022 Minden jog fenntartva – Készült Isaszeg Népi Hagyományai Alapítvány megbízásából. – Készítette: PiCi Shop Számítástechnika
