Az ITÉB 2018. február 26-án megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba az Kulturális örökség történelmi emlékhely kategóriába a Szentgyörgypusztai Kőkereszt
Ide kattintva tölthető le az értéktári javaslat.
Ajánlója: Verseczkyné Sziki Éva
A szabadságharc 1849. április 6-i isaszegi csatája itt kezdődött el. Kora délelőtt érkeztek a majorhoz a Damjanich János tábornok által vezetett III. hadtest katonái, s a Király-erdő keleti szegélyén császári csapatokra bukkantak és megütköztek az osztrákokkal. A földesúr csikósai közül ötvenen beálltak a csapatába. Itt vívták az első harcokat a felderítő járőrök, akik közül sokan elestek. A magyar és osztrák összecsapás után 52 katonát itt temettek el, rájuk egykor 52 fejfa emlékeztetett. 1921-re ezek a fejfák mind elkorhadtak. A szentgyörgypusztai kőkeresztet 1922-ben állították az
elpusztult fejfák helyére.
Állítólag a betonkeresztet a dányiak rendelték templomuk elé.
A legenda szerint „Kerepesről négy ökör vontatásával tengelyen szállítottak volna – a Koronauradalom gödöllői kasznársága rendelkezésére – a dányi templom elé egy négy méter hosszú betonkeresztet. A vontatók az állatok rövid pihentetésére megálltak a sírhantok melletti kocsiúton. Mogyorós Ferenc, az uradalom tanyai tanítója és Kis Józsi bácsi, akinek az üknagyapja is már ott szolgálta a Grassalkovicsokat, egyet akaró gondolattal szóltak: ‘nézzétek emberek jel nélkül állanak már az 1849-es honvédsírok! Itt van ez a betonkereszt, az uradalom majd kárpótolja mással a dányi templomot! A sors is így akarja, hogy itt maradjon emlékeztetőnek! Jelentjük Gödöllőre, hogy nem bírják tovább az ökrök, leroskadtak.
Állítólag a betonkeresztet a dányiak rendelték templomuk elé.
A legenda szerint „Kerepesről négy ökör vontatásával tengelyen szállítottak volna – a Koronauradalom gödöllői kasznársága rendelkezésére – a dányi templom elé egy négy méter hosszú betonkeresztet. A vontatók az állatok rövid pihentetésére megálltak a sírhantok melletti kocsiúton. Mogyorós Ferenc, az uradalom tanyai tanítója és Kis Józsi bácsi, akinek az üknagyapja is már ott szolgálta a Grassalkovicsokat, egyet akaró gondolattal szóltak: ‘nézzétek emberek jel nélkül állanak már az 1849-es honvédsírok! Itt van ez a betonkereszt, az uradalom majd kárpótolja mással a dányi templomot! A sors is így akarja, hogy itt maradjon emlékeztetőnek! Jelentjük Gödöllőre, hogy nem bírják tovább az ökrök, leroskadtak.
– No, lelkesült a tanya népe. A legnagyobb sírhantnál leástak egy mély gödröt, beléhelyezték a keresztet. De megjött Gödöllőről az utasítás, hogy fogjanak még két ökröt a kereszt elé. Összenéztek az emberek, és ismét jelentették: hat ökör se bírja. Jött hát az ukáz: hogy lehetnek ennyire elmaradottak, hát fogjanak az oldalára jobbról, balról is, és újra két ökröt eléje! Megy a futár: sehogyse megy a tengely, mert a kereszt lesüllyedt már. Erre a kasznárság kiküldi építészmérnökét a műszaki tanácsok megadására. Az meg történetesen éppen Mogyorós István volt, a tanítónak édes öccse. A tanító elmondta: Nézd öcsém, itt vannak ezek a jeltelenné vált sírhantok. Sohase lesz itt emlékeztető, ha innen ezt a betonkeresztet elviszitek. Hagyd csak te is itten! Mogyorósi István megírta mérnöki jelentését: „Sokkal nagyobb kár éri az uradalmat, ha az igavonó állatokkal tovább kísérleteznek és erőltetik azokat, mint amennyit a betonkereszt érhet. Egyben javaslatot tett a dányi templom értékesebb támogatására.” Így áll itt a mai napig is az elkorhadt fejfák helyett ez a betonból készült, de az isaszegiek által Kőkeresztnek nevezett emlékeztető, a Grassalkovicsok építette magtár mellett…”
Az Isaszegi Történelmi Napok rendezvénysorozat fáklyás felvonulásának célállomása a Szentgyörgypusztai történelmi emlékhely.
2022 Minden jog fenntartva – Készült Isaszeg Népi Hagyományai Alapítvány megbízásából. – Készítette: PiCi Shop Számítástechnika
