Isaszegi Települési Értéktár

Keresés
NKA_csak_logo

ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Épített környezetünk
Isaszeg település értéktárba vett épületei
Emlékhelyeink
Isaszeg település értéktárba vett emlékhelyei
Hagyományőrzés
Isaszeg település értéktárba vett hagyományai
Kulturális örökségeink
Isaszeg település értéktárba vett kulturális örökségei

„Isaszeg természeti környezete 1. – Márton-berek

Az ITÉB 2019. január 24-én megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba Isaszeg Természeti környezete kategóriába az
„Isaszeg természeti környezete 1. – Márton-berek

Megosztom

A Márton-berki erdő fás szárú vegetációja országos és tájegységi szinten is kimagasló természetitermészetvédelmi érték, melyet hazai jogszabályi, és Európai Uniós besorolása is kellőképpen hangsúlyoz. Az élőhely a Pannon biogeográfiai régió jellegzetessége, melyre a fajok és élőhelyek nagyfokú diverzitása jellemző. Az erdő területe a régmúlttól fogva vadászati és erdőgazdálkodási terület. A vadállomány és az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos periódusok miatt erősen pusztul, felújulása pedig erősen korlátozott.

A Márton-berki erdő Isaszeg város külterületének északkeleti részén fekszik. A területrész a Gödöllőidombság egyik legértékesebb, közel természetes állapotban fennmaradt erdőrészlete. Az erdőrészlet természeti-természetvédelmi jelentősége miatt részét képezi az 1990-ben létesített Gödöllőidombvidék Tájvédelmi Körzetnek (4/1990. (VI. 18.) KöM rendelet) annak egyik fokozottan védett területrésze, valamint része az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózatnak is (azonosító: Gödöllői-dombság különleges természetmegőrzési terület HUDI 20023).

A terület erdőtársulása az úgynevezett gyöngyvirágos-tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). A társulás a pannon homoki- és löszgyep-erdőssztyepp vegetáció különböző, és egymással átfedő mozaikjának része (Natura 2000 élőhelytípusok: euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 91I0). Az erdőállomány természetvédelmi értékét főként kora adja. Az erdőtervi leíró lap szerint az állomány kora 181 év, mellyel a Gödöllői-dombság második legidősebb erdőrészlete.

A hatalmas, nemegyszer 30-32 magas kocsányos tölgyek számos egyede 1,5m törzsátmérőjű. A hatalmas fák a nép képzeletét is megragadták, így az erdőállománynak többféle, helyi elnevezése is ismeretes: Ezeréves-kert, Ezredéves-kert. Az eredendően vízben jóval gazdagabb tájban a Márton-berki erdő aljában is folydogált egy időszakos patak, és egy kisebb tó látható volt még az 1980-as években is. Azóta a jelentős mértékű szárazodás eredményeként a tó évtizedek óta eltűnt, és a patak medrében is jobbára csak a tavaszi időszakban csillog némi csapadékvíz. Az erdő területe az egykori Márton-berek, melynek meglehetősen gazdag kultúrtörténeti és régészeti irodalma van. Maga az Ezeréves-kert elnevezés is vélhetőleg az Ezredéves-kert torzulásából származik, ugyanis az egykori birtokleírásokból tudható, hogy 1896-ban, a Millenium évében az itt álló, már akkor is idősnek mondott erdőbe a Millenium tiszteletére fákat ültettek. Ennek mennyiségét nem lehet tudni, de valószínűleg kevés fát ültethettek, mert az erdőtársulás természetes képére nem gyakorolt jelentős hatást. Az erdő aljnövényzete az 1960-as években zajló vegetációtérképezések során még viszonylag zavartalan volt, így benne általánosan elterjedt volt a társulás névadó faja a gyöngyvirág (Convallaria majalis). Az 1980-as évek közepére a nagy mennyiségű vad károsító hatása miatt a gyöngyvirág eltűnt, és helyét a zavarástűrő salátaboglárka (Ranunculus ficaria) vette át. A folyamatos vadrágás, túrás, taposás hatására napjainkra a salátaboglárka is szinte kipusztult, és az aljnövényzetben a gyom és nitrogéntűrő, illetve kedvelő növényfajok váltak tömegessé. A Márton-berki erdőnek így a társulás mellett kora és a holt fához kötődő, ún. xylofág rovarfaunája képvisel kiemelt értéket. Az erdőben egy sor védett bogárfaj gyakorinak mondható, melyek Európában a kipusztulás szélére sodródtak, vagy már ki is pusztultak. 

Így meg kell említeni az alábbi védett rovarfajokat:

  • nagy pávaszem (Saturnia pyri)
  • magyar tavaszi fésűsbagoly (Diószeghyana schmidti)
  • csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria)
  • szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
  • nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
  • kis szarvasbogár (Dorcus paralellepipedus )
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
  • skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)
  • kék pattanó (Limoniscus violaceus)
  • tölgyfa-pattanó (Lacon querceus)
  • négyfoltos pattanó (Ampedus quadrisignatus)
  • hengeres szúfarkas (Dermestoides sanguinicollis)
  • tölgyfa-díszbogár (Eurythirea quercus).

További cikkek, linkek a témával kapcsolatban:

error: Kérjük ne másolja, inkább keressen fel Kapcsolataink egyikén!!