ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Ifjúkorától kezdődően tüdőbajban szenvedett, s a Tátrában és a Szepes-vármegyei Svedléren keresett gyógyulást. Tóth Árpád, felesége és kislánya 1921, 1922 és 1923 nyarán, egy olyan bús korban töltött néhány hetet Isaszegen, amikor a költőt még élénken foglalkoztatta az első világháborút lezáró trianoni békediktátum, állandó megélhetési problémákkal küszködött. Vendéglátója a fakereskedő Haas-házaspár és vejük, Hirschl Ármin családja volt, akiknek a Móricz Zsigmond utcai birtoka két épületből állt. A kisebb, régebbi ház – a mai bölcsőde – szolgált a Tóth-család szálláshelyéül. Tóth Árpád nyaralása idején Isaszeg a fővárosi

polgárok kedvenc kirándulóhelye. Három nyáron át néhány hétig ebben a környezetben élt és alkotott Tóth Árpád.

A Pest Megyei Hírlap 1979. január 21-i számában Losonci Miklós (1929-2010) művészettörténész emlékezett meg Tóth Árpád isaszegi nyaralásairól. A cikkben Hoffmann Judit (1924-1986) forgatókönyvíró, Máriássy Félix filmrendező felesége, a vendéglátó Hirschl-család unokája, a szüleitől hallott emlékekről beszélt. Szathmáry Zoltán (1901-1989), az isaszegi református templom és a falumúzeum létrehozója, szájhagyományok alapján nyilatkozott Tóth Árpád, isaszegi tartózkodásáról.

Erős József (1910-1995) úrnak az emlékeiről is beszámol, amely szerint ő gyermekkorában a költő isaszegi barangolásainak a kísérője volt, s Tóth Árpád költő a mára már lebontott Báthory-utcai házukban is többször megfordult. Szorgalmazásának is köszönhető, hogy az 1980-as évek elején a település Gödöllő felé eső új részén Tóth Árpádról utca került elnevezésre, melynek elejére 1985-ben egy új iskolaépület került. 

Tóth Árpád és felesége, Lichtmann Annuska 1921-ben több levelezőlapot küldött Isaszegről, s a költő egy Budapesten írt levelében is megemlíti itteni tartózkodásukat. Tóth Árpád Pádiként, felesége pedig Annuska-ként írt alá ezeken a leveleken.

Időbeli sorrendben az első képeslapot a külföldön tartózkodó Bródy Pál dramaturgnak küldték, postabélyegzőjén Isaszeg, 1921. aug. 11. felirat szerepel.(OSZK kézirattára) A második képeslapon, -melyet az Est című újság szerkesztőjének, Mikes Lajosnak küldtek-, az 1849. április 6-i isaszegi csata emlékére 1901-ben emelt Honvéd-szobor népviseletbe öltözött asszonyokkal látható. A postabélyegző tanúsága szerint Budapesten, 1921. aug. 18-án került feladásra (Petőfi Irodalmi Múzeum)stb. 

Tóth Árpád unokájának, Hollós Máté zeneszerzőnek ajándéka az a családi ereklyeként őrzött két arckép másolata, melyet 1922-ben a költő saját kezűleg készített Isaszegen Eszter lányáról és önmagáról. Bár Tóth Árpád csak néhány hetet töltött Isaszegen, ez a környezet is hozzájárulhatott költészetének kiteljesedéséhez, hiszen ő a rövid  időtartamokban, s a múló pillanatokban is az örökkévalóságot akarta és tudta megragadni. Ezt támasztja alá Tóth Árpád lányának, Tóth Eszter írónőnek az elmondása is, amely szerint az édesanyja úgy emlékezett rá, hogy a költő 1923 nyarán, Isaszegen írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Esti sugárkoszorút, melynek eredeti kézirata a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban található.

Tóth Árpád költő isaszegi nyaralásainak emléktáblával való megörökítésére itt tartózkodásának 75. évfordulóján, 1996-ban, a Honfoglalás millecentenáriumi évében került sor. Szendrő Dénes képviselő javaslatára Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony támogatásával – valósult meg a Szentesi Árpád kőműves és kőfaragó mester által készített márványtábla ünnepélyes leleplezése a költő nyaralásainak helyszínén, a Haas-család egykori házának homlokzatán. Felállításáért köszönet jár az 10 akkori önkormányzat képviselőinek, akik tiszteletdíjuk felajánlásával fedezték a tábla költségeit, az Isaszegi Magánvállalkozók
Baráti Körének, akik hozzájárultak az ünnepség kiadásaihoz, valamint az Isaszegi Református Egyházközség tagjainak. Az emléktábla felavatásánál ünnepi beszédet dr. Czine Mihály irodalomtörténész – és a meghívón nem szereplő – dr. Hegedűs Lóránt református püspök mondott. Családi emlékekről Hollós Máté zeneszerző, a költő unokája és Tóth Árpád főiskolai tanár, a költő unokaöccse beszélt.

Az elmúlt évek alatt hagyománnyá vált, hogy Tóth Árpád emléktáblájánál a város művészetet szerető közösségei és polgárai minden évben rövid irodalmi összeállítással és koszorúzással emlékeznek meg a költő születésnapjáról a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeumi Kiállítóhely szervezésében. Születésének és halálának kerek évfordulóin az ünnepségeknek az Isaszegi Református Egyházközség „Szabadságtörekvések Emléktemploma” ad helyet.

Forrás: Szendrő Dénes: Tóth Árpád költő isaszegi emlékei, XVIII. Partiumi Honismereti

Konferencia előadásai, Nagyszalonta, 2012. szeptember 7-9., Partiumi és Bánsági

Műemlékvédő és Emlékhely Társaság kiadványa, Nagyvárad, 2012., 194-201. oldal.