1987-től 1991-ig az Isaszegi Községi Sportkör elnöki teendőit is ellátta. Egy külföldi turista utakhoz is bérbe adható autóbusz vásárlásával és az öltöző épületében kialakításra kerülő büfének a megnyitásával a sportkör üzemeltetése gazdaságosabbá vált. Az autóbusz nem csak a labdarúgó, a női kézilabda, az asztalitenisz és a sakk szakosztály sportolóit hordta versenyekre, de a Csata táncegyüttest, az Asszonykórust, s a nyugdíjasokat is szállította.
A sportegyesület megalakulásának a 75-ik, és 100-ik évfordulóján ő tartotta az ünnepi beszédet, s mindkét alkalommal fotókiállítást is rendezett az édesapja által gyűjtött korabeli, s az általa összeszedett jelenkori fényképekből. A sportkör történetét az Isaszegi Hírek közéleti havilap egy cikksorozatában örökítette meg. Édesapjának emlékére – aki a sportkör labdarúgó szakosztályának mintegy 50 évig volt intézője, elnöke, illetve elnökségi tagja – Szendrő Péter (1943-2009) bátyjával együtt 2000-ben megalapították az oklevéllel és pénzjutalommal járó Szendrő János-díjat, amelyet azóta minden év augusztus 20-án Isaszeg legjobb utánpótláskorú (21 éven aluli) labdarúgója vehet át.
Isaszegen elsőként 1991-től 1996-ig vezetett számítástechnikai szakkört a Damjanich János Általános Iskolában annak érdekében, hogy a fiatalokban felkeltse az érdeklődést korunk leggyorsabban fejlődő alkalmazott tudományága iránt. Ezért is választották meg szülők és a pedagógusok 1994. elején a létrehozásra kerülő iskolaszék első elnökének.
Fizikus és számítógép-rendszerprogramozó diplomáinak köszönhető, hogy a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Igazgatósága 1994-től kezdődően engedélyezte Isaszegi Tagozatának beindítását Keresztúri Jusztina tanárnő vezetésével a Damjanich János Általános Iskola épületében. Tagja volt az „Isaszegi számítástechnikai és informatikai szakközépiskoláért alapítványnak” is, amely keretében pályázatok útján, kormánytámogatással épült fel Isaszegen a mai is működő Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola épülete, ahová a Főiskola Isaszegi Tagozata is átköltözött. Szendrő Dénes ennek keretében – az 1994. évi beindulásától a 2003. évi megszűnéséig – szombatonként számítógép-programozás, adatbázis-kezelés és térinformatika tantárgyakat adott elő.
Az Isaszegi Református Egyházközség Presbitériumának 1989-től kezdődően tagja, 1999-től 2023 végéig pedig a világi elnöke (főgondnoka) volt. Ezen időszak alatt – nagyrészt a polgári kormányoktól elnyert pályázati pénzekből – 1999-ben felújításra került a templom tetőszerkezete és tatarozásra került a templom épülete, 2006-ban beépítésre került a lelkészlakás tetőtere, 2013 és 2016 között duplájára bővült a gyülekezeti terem, 2015-ben felújításra került a lelkészlakás földszintje, 2017-ben a templom villanyhálózatának kicserélésére került sor, 2018-ban a karzatra vezető lépcső újult meg, 2019-ben a lelkészlakás hőszigetelése és fűtési rendszerének korszerűsítése, valamint a belső járda díszkövezése volt soron, 2020 őszén a templom külső, 2022 tavaszán pedig a belső felújítása valósult meg.
Kezdeményezésére 1995-től kezdődően a gyülekezet teljes jogú egyházközséggé vált, s így lehetőség nyílt arra, hogy lelkészét ne a püspök nevezze ki, hanem a presbitérium javaslatára a gyülekezet válassza meg.
Szendrő Dénest az Északpesti Református Egyházmegye közgyűlése 2014-ben hat éves időtartamra egyházmegyei világi bíróvá választotta, melyet 2020-ban megújítottak, s így ez a megbízatása 2026-ig szól.
Az 1969-ben alapított, a település régészeti emlékeit, valamint helytörténetét kutató és népszerűsítő, többek között Kós Károly-díjjal és Magyarországi Lengyelség-díjjal kitüntetett Isaszegi Múzeumbarátok Körének 1985-től kezdődően most is tagja, 1995-től 2021-ig pedig elnökségi tagja volt. Ennek keretében számos nemzeti és városi ünnepség megrendezésében vett részt, tartott előadásokat, s jelentetett meg cikkeket.
A Kör által 2019-ben kétezer példányban kiadott „Isaszeg a történelem tükrében” című 40 oldalas füzet technikai szerkesztője és az abban megjelent „Isaszeg középkori írásos emlékei” című tanulmány szerzője volt.
Felkutatta az 1266-ból származó, Isaszeg legkorábbi említését tartalmazó oklevelet és publikálási jogot szerzett rá. Az oklevél hiteles másolata, latin nyelvű és magyarra fordított teljes szövege 2019-ben került kifüggesztésre az Isaszegi Falumúzeumban.
A 2006-ban isaszegi székhellyel alapított Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítványnak kezdettől fogva felügyelőbizottsági tagja. Isaszegen hétszer rendeztek nemzetközi honismereti konferenciát az 1849. április 6-i isaszegi csata témakörében neves előadókkal és 80 fő körüli határon túli magyar résztvevővel.
Szoros együttműködést alakítottak ki a Nagyvárad-központú Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társasággal, akik évente rendeznek Honismereti Konferenciát a Partiumban. Szendrő Dénes ezeken Isaszeggel kapcsolatos nevezetes eseményekről és személyekről tizenegy előadást tartott, kilenc tanulmánya pedig a Társaság kiadványaiban is megjelent, amiért őt a Társaság közgyűlése 2015-ben tiszteletbeli tagjának választotta.
Isaszeg természetrajzával, helytörténetével, környezetével, sportjával, emlékhelyeivel, nevezetes személyiségeivel és eseményeivel kapcsolatban 2023. év végéig 213 cikket publikált.
Közéleti- és sporttevékenységéért számos oklevél és kupa mellett 1987-ben Érdemes Társadalmi Munkás, 1988-ban Kiváló Társadalmi Munkás, 2000-ben MLSZ Emlékplakett, 2010-ben Pest Megye Labdarúgásáért Érdemérem, 2016-ban pedig Tóth Árpád Emlékérem kitüntetésekben részesült.