Az ITÉB 2023. április 20-án megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Kulturális örökség kategóriába
Dr. Ripka Ferenc Isaszeg szülötte, Budapest egykori főpolgármestere.
Ide kattintva tölthető le az értéktári javaslat.
Ajánlója: Szendrő Dénes
Társadalmi és közigazgatási téren kifejtett ténykedéséért I. Ferenc József király 1901-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, IV. Károly király pedig 1917-ben a Polgári Érdemkereszttel, majd 1918-ban előbb a vitézségi érem szalagjával díszített Koronás Arany Érdemkereszttel, utóbb pedig udvari tanácsosi címmel tüntette ki. X. Pius római pápa 1906-ban a Pro ecclesia et pontifice (Az egyházért és a pápáért) Érdemkeresztet adományozta neki. Budapest világvárossá történő fejlesztéséért 1927-ben Horthy Miklós kormányzó a parlament felsőházának örökös tagjává nevezte ki.
Dr. Ripka Ferenc gyerekkori lakóhelyén, Gödöllőn – az 1849-es isaszegi csata és a kedvelt Erzsébet királyné emlékére állított – két szobor létrehozásában vállalt oroszlánrészt, valamint két könyvet jelentetett meg „Gödöllő a királyi család otthona” és „Erzsébet királyné Gödöllőn” címekkel. Szülőfalujában, Isaszegen, elsősorban a kulturális élet kialakulását támogatta, és az 1849. április 6-iki, osztrákok felett győztes csata emlékének ápolását szorgalmazta.
1894-ben helyezkedett el a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvénytársaságnál. A ranglétrán felfelé haladva végül cégvezető főtitkár lett. Tanulmányútjai kapcsán szinte minden Nyugat-Európai országban megfordult, s a legtöbb magyar elektromos áramot előállító világítóüzem megszervezésében is részt vett.
1906-ban Budapest törvényhatósági bizottságának tagjává választották. A fővároshoz tartozó Gázműveknél 1910-től vezérigazgató-helyettes, majd 1912-től vezérigazgató lett. Irányítása alatt a Gázművek Európa egyik legmodernebb, s a főváros egyik lejövedelmezőbb üzemévé vált. Ekkor épült fel az Óbudai Gázgyár is. Szakmai publikációi is jelentős érdeklődést váltottak ki, ő írta a „Mechwart-album”, „A városi közüzemek és azok szervezete”, „Bécs és Berlin világítási közüzemei” és a „Budapest elektromos telepe” című kiadványokat.
Hithű katolikusként vett részt a vallásos könyveket kiadó Szent István Társulat vezetésében. Mint a keresztény társadalmi mozgalmak egyik irányítója, a Községi Polgári Párt vezetőjeként 1924-től – Bethlen István miniszterelnök felkérésére – Budapest kormánybiztosaként, 1925 és 1932 között pedig megválasztott főpolgármestereként tevékenykedett. Fő feladatának a főváros pénzügyeinek rendbetételét tekintette, és könyörtelen harcot hirdetett a drágaság, a munkanélküliség és a tuberkulózis ellen. 1926-ban ő vezette be Budapesten a Szent István-hét rendezvénysorozatot is. 1927-ben Horthy Miklós kormányzó a parlament felsőházának örökös tagjává nevezte ki. 1932-ben vonult nyugdíjba, mivel nem kívánt az akkor miniszterelnöknek kinevezett, szélsőséges nézeteket valló Gömbös Gyulával együttműködni. A háborús évek alatt tagja volt az 1939-ben létrehozott Magyar Szent Kereszt Egyesületnek, amely a konvertiták, azaz a zsidó vallásról keresztény hitre áttért személyek deportálásoktól való megmentésével foglalkozott. 1944. március 9-én szívelégtelenségben hunyt el Budapesten.
Dr. Ripka Ferenc emlékét Budapesten, az I. kerület Gellérthegy utca 13. számú egykori lakóházának falán márványtábla őrzi. Gödöllőn egy utca neve emlékeztet rá. Fonyód-Bélatelepen, Balaton-parti nyaralójának településén emléktáblája van, valamint egy kutat és egy sétányt neveztek el róla.
Isaszegen több civil szervezet is szorgalmazza emléktáblával történő megörökítését.
Ripka Ferenc Gödöllőn elnöke volt az ott 1899-ben, az isaszegi csata 50. évfordulójára felállított Honvédszobor építését szervező bizottságnak, és ügyvezető elnöke az 1901-ben Erzsébet királyné emlékére felállított szobor építését szervező bizottságnak. A két szobor fényképe:
A gödöllői temetőben található Honvédszobor – melyet Szász Gyula művész készített fehér terméskőből – a gyászoló Hungáriát (a Magyarországot szimbolizáló nőalakot) ábrázolja, aki egy ágyúra támaszkodik, jobb kezével cserkoszorút tart a sír fölé, míg bal kezével egy lefelé fordított nemzeti zászlót fog.
A gödöllői Erzsébet-parkban álló, virágcsokrot és ernyőt tartó Erzsébet királyné szobra Róna József művész alkotása.
Az alábbi fénykép az Isaszegi Daloskör egyesületté alakulását kimondó közgyűlésén, 1924. november 30-án készült. Az első sorban balról jobbra a következő ismert személyek ülnek: Dr. Ripka Ferencné, Dr. Ripka Ferenc, Szeghő Andor tanító, Veiszkopf Iván községi jegyző majd főjegyző, Dr. Sáska László elnök (községi orvos, majd Afrika-kutató) és Sztach János alelnök
Az Isaszegi II. Rákóczi Ferenc Kör zászlója az isaszegi múzeumban, melynek közepén a Dr. Ripka Ferenc által adományozott olajfestésű fejedelem-portré látható:
Dr. Ripka Ferenc emlékét Budapesten, az I. kerület, Gellérthegy utca 13. számú, egykori lakóházának falán márványtábla őrzi:
Dr. Ripka Ferenc Balaton-parti nyaralásainak helyszínén, Fonyód-Bélatelepen a helyi fürdőegyesületnek 1916-tól a haláláig igazgatója volt. Az egykori villája előtt álló, róla elnevezett – ma már nem működő – kútra márványtáblát helyeztek el az emlékére:
2022 Minden jog fenntartva – Készült Isaszeg Népi Hagyományai Alapítvány megbízásából. – Készítette: PiCi Shop Számítástechnika
