Isaszegi Települési Értéktár

Keresés
NKA_csak_logo

ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Épített környezetünk
Isaszeg település értéktárba vett épületei
Emlékhelyeink
Isaszeg település értéktárba vett emlékhelyei
Hagyományőrzés
Isaszeg település értéktárba vett hagyományai
Kulturális örökségeink
Isaszeg település értéktárba vett kulturális örökségei

Isaszeg címere, zászlója

Az ITÉB 2019. január 24-én megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Kulturális örökség kategóriába az
Isaszeg címere, zászlója

Megosztom

A címerek, mint bizonyos információtartalommal bíró jelek. alkalmasak arra is, hogy személyt, tárgyat, földrajzi egységet, kort stb. azonosítsanak.. Jelen esetben a címer egyértelművé teszi Isaszegnek az 1848/49-es szabadságharcban betöltött szerepét (1849.április 6-i tavaszi hadjárat egyik fontos győztes csatája), és erre hívja fel a figyelmet.

A település első okleveles említése 1274-ben Ilsuazug néven történt. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. A település neve egyébként a régi dokumentumokban több formában jelent meg: Irsaszegh (1266), Ilswazeg (1402), Isaszegh (1773).

A falunév két részből áll. Az irsa szó – szláv eredetű – égerfát jelent; a szeg – magyar – szöglet, zug. Az összetett név tehát égerfával benőtt szeget, szögletet – vagyis területet – jelent. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban lakott volt a település környéke. Isaszeg ( Ilsuazug) első ismert birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán volt 1274-ben. 

A magyar ‘címer’ szó a francia ‘cimière’ szó átvétele révén kerülhetett nyelvünkbe, valószínűleg a 13. században. Az eredetileg csak a sisakdíszt jelentő szó a magyarban jelentésbővüléssel vált a címer egészének megnevezésévé. A címer a középkori fegyverhasználaton alapuló meghatározott szabályok szerint szerkesztett jelkép, amely legtöbbször pajzs alakú, s amelyet megkülönböztető jelként, jogszerűen, állandó jelleggel használnak magánszemélyek és testületek. 

A kezdeti időkben a címereket pajzsok hordozták. Később a zászló, köpeny, sisak, ruha, nyeregtakaró is címerhordozó lehetett, majd épületeken és egyéb tárgyakon is megjelent a rajzolat.

A Kossuth-címer alakú pajzson a jobb kezében kivont kardot, bal vállán zászlót tartó, 1848-49-es ruházatú, zöld dombon álló honvéd, jobb lába mellett babérággal. 

A címer színezése: a pajzs és a domb kontúrja, a csákó, a szíjazat, a zsinórozás, a kard markolata, a bakancs és a babérlevél fekete. A pajzs dombon kívüli része, a babérág kontúrja aranyszínű. A honvéd alak arca és kezei természetes színűek, atillája kék, kardja és hüvelye, nadrágja, valamint a csákón lévő címer ezüstszínű. 

A zászló szélein lévő háromszögletű fogazat, a zászlórúd sraffozása, a zászló szalagja, a kard markolatán lévő bojtos szalag, valamint a csákórózsa piros-ezüst-zöld színezetű. Festett felületen az aranyat sárgával, az ezüstöt fehérrel helyettesítették. A kék a hűségé és bátorságé, a zöld pedig a fiatalság jelképe.

További cikkek, linkek a témával kapcsolatban:

error: Kérjük ne másolja, inkább keressen fel Kapcsolataink egyikén!!