Keresés

ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Épített környezetünk
Isaszeg település értéktárba vett épületei
Emlékhelyeink
Isaszeg település értéktárba vett emlékhelyei
Hagyományőrzés
Isaszeg település értéktárba vett hagyományai
Kulturális örökségeink
Isaszeg település értéktárba vett kulturális örökségei

Isaszegi Sport Egyesület

Az ITÉB 2019. január 24-én megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Sport kategóriába az Isaszegi Sport Egyesület

Megosztom

Az ország települései közül Isaszeg lakóssága az elsők között, már 1907-ben felismerte a sportmozgalom egészségvédő, jellemformáló, egymássegítő, közösségépítő, kapcsolatteremtő és tömegszórakoztató jelentőségét. Történelmi hagyományaihoz híven Isaszeg élen járt a sportélet kiépítésében is. A múlt században is itt lakók között szinte nincs olyan család, akik közül a gyerekek, szülők, nagyszülők vagy dédszülők sorában nem kötődött volna valaki játékosként, vezetőként vagy szurkolóként az egyesülethez.

A sportegyesület története egybeforrt Isaszeg település XX. századi történelmével. Jelentős változásai mindig az ország sorsfordulóihoz kötődtek. Voltak szép sikerei és sportszerűen elviselt kudarcai. Több mint száztíz éves fennmaradása azonban életképességét, az egyesület társadalmi munkásainak kitartását, a település elöljáróinak, mecénásainak és szponzorjainak áldozatvállalását, Isaszeg város lakóinak sportszeretetét bizonyítja.

Az egyesület további életben tartása és fejlődése is csak Isaszeg város vállalkozásainak összefogásával, az önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásával, a szurkolók áldozatvállalásával és a fiatalság sportszeretetével valósítható meg.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés teremtette meg hazánkban a lehetőségét a modern polgári társadalom kialakulásának. Az országban minden irányban megmutatkozó fejlődésnek egyik leggyorsabban kibontakozó ága a sportmozgalom volt, amely Angliából kiindulva hihetetlen gyorsasággal hódította meg Európát a századforduló körül. 

A sportot elsősorban a haladó gondolkodású tisztviselők és kereskedők, valamint a foglalkozásuknál fogva mozgékony vasúti és ipari alkalmazottak támogatták. Fölfigyeltek a testedzés egészségvédő, emberformáló, társadalmi osztályokat összekötő szerepére, s lázas gyorsasággal kezdtek hozzá a magyar sportélet kiépítéséhez. 1896-ban Magyarország már nemcsak képviseltette magát Athénban az első újkori olimpiai játékokon, de két tengeri úszószámban Hajós Alfréd révén már aranyérmekhez is jutott. 1897-ben Budapesten lejátszották országunkban az első futballmérkőzést, s 1901-ben a fővárosi egyesületek megalakították a Magyar Labdarúgók Szövetségét.

Isaszegen a futball club – a vidéket tekintve – az elsők között, már 1907-ben megalakult. Erről – legújabb kutatásaim szerint – a vasárnaponként megjelenő Gödöllői Hírlap VI. évfolyamának 1908. július 19-én megjelent száma a következőképpen tudósított: „Football verseny Isaszegen. Az Isaszegi Football Club és a Hatvani Torna Egylet folyó hó 12-én tartotta mérkőzését. A fiatal isaszegi egylet, mely a múlt évben alakult, igen szép összjátékot produkált. Az első gólt is ők adták, amit a hatvaniak még az első félidőben kiegyenlítettek. A második félidőben a Hatvani Torna Egylet megszerezte a második gólt, amit az isaszegiek
kiegyenlítettek ugyan, de a bíró nem ítélte meg. Így az eredmény 1:2 volt a hatvaniak javára.” Ugyanerről a mérkőzésről a Budapesti Hírlap 1908. július 16-án a következőket írta: „Labdarúgás a vidéken. Az alig egy esztendős Hatvani Torna Klub futball csapata vasárnap délelőtt mérkőzött Isaszegen az Isaszegi Football Klub-bal. Az eredmény 2:1 volt a hatvani csapat javára.” Ettől kezdve a fővárosi újságok rendszeresen közölték az Isaszegi FC mérkőzéseinek eredményeit is.

1911 nyarán az MLSZ elnöksége felhívást intézett a vidéki egyesületekhez, hogy ne csak barátságos mérkőzéseket játszanak egymással, hanem jelentkezzenek a szövetség által kiírt bajnokságokra is. Ennek feltétele az volt, hogy rendelkezzenek a Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabállyal, s legalább két olyan mérkőzéssel, amelyen a szövetség által delegált játékvezető bíráskodott. Ennek hatására a jogutódnak tekinthető Isaszegi Sport Egyesület 1912. május hó 4-én megtartott rendkívüli közgyűlése fogadta el az alapszabályát, melyet a belügyminiszter 1912. október 19-én hagyott jóvá, s amelynek 11 oldalt kitevő szövege a PestPilis-Solt-Kiskun vármegye egyesületi alapszabályainak gyűjteményében 38066/912. alispáni számmal iktatva szerepel.

Dr. Földessy Jánosnak 1926-ban megjelent „A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége” című könyvében az Isaszegi Sport Egyletről a következők olvashatók: „1911. évi alapításában Földi Istváné és Rák Jánosé a fő érdem. A háborúig a középmagyarországi kerületnek egyik legerősebb együttese. 1912-ben a Soroksárpéteri TK elleni bajnoki mérkőzésen kivívott 27:0-ás eredménye kerületi rekord.” Ugyanezen könyv az 1912/13. bajnoki év végeredményeit is tartalmazza. Az MLSZ Pestvidéki kerületének Soroksári alosztályában a sorrend a következő volt: 1. Váci SE, 2. Rákosligeti SE, 3. Soroksári AC, 4. Isaszegi SE, 5. Kistarcsai AC, 6. Szentlőrinci AC, 7. Soroksárpéteri AC, 8. Péceli AC. A Pestvidéki kerület másik, Kecskeméti alosztályában akkoriban a mai Pest Megyéből csak a Monori SE, a Vecsési SE, és a Ceglédi SE szerepelt még. Az ebben a könyvben írt 1911-es alapítási év szolgált az egyesület 50, 75 és 100 éves ünnepségeinek megrendezésére is, amely helyett azonban a jövőben a Gödöllői Hírlapban közölt korábbi, 1907-es alapítási évet szükséges elfogadnunk.

A futballpálya kezdetben a Gödöllői (a mai Kossuth) út, a Liszt Ferenc köz és a Wesselényi utca közötti területen, az akkori katonai gyakorlótér község felé eső szélén volt. Az I. világháború évei az országban a bajnokságok szüneteltetését idézték elő, Isaszegen pedig a futballpálya házhelyekké történő felparcellázása még további nehézséggel is járt. 1920 tavaszán a Valkói (a mai Madách) út, Táncsics utca és a Zrínyi utca közötti területen sikerült újabb pályát létrehozni, majd 1923-ban a Dányi (a mai Ady Endre) út jobb oldalának végében, – a Koronauradalom által az elemi iskola számára játszótérnek adományozott területen – volt lehetőség labdarúgópályát kialakítani, amely 1962-ig volt használatban. Öltöző és mosdó helysége ezeknek a pályáknak sohasem volt, erre a célra a sportegyesületet anyagilag is támogató vendéglősök biztosítottak helyet üzleteikben.

1959-ben a község vezetése egy új sporttelep létrehozásáról határozott a Rózsa utca, Thököly utca és a Nagy Sándor utca által határolt, akkor még kisebb tavakkal és bombatölcsérekkel tűzdelt területen. A Rózsa-utcai pálya felavatására 1962. szeptember 30-án került sor, öltöző épülete pedig 1963 őszére készült el, amelyek ma is az isaszegi sport szolgálatában állnak.

Az egyesület neve a támogatást nyújtó szervezettől függően többször is változott. Az 1921. évi 53. törvénycikkely hívta életre a levente intézményt. Ennek keretében előírták 21 éves korig a már iskolába nem járó fiatalok kötelező testnevelési foglalkoztatását. A vidéki fiatalok itt találkoztak először sportversenyekkel és kulturális rendezvényekkel, lehetőségük volt színjátszó előadásokban fellépni, dalárdákban énekelni, fúvós zenekarokban muzsikálni. Isaszegen a Levente Egyesület 1925-ben jött létre, a levente-otthon pedig a Péceli (a mai Rákóczi) úton lévő egészségház épülete volt. A Dányi úti pálya mellett 1932-ben 6 lőállású, 50 méter lőtávolságú lőtér épült, amelyet 1936-ban fedett lőállással, s a lőtér mögött felépített szertárral is kiegészítettek. Így az atlétikai gyakorlatok mellett lehetőség volt 6 mm átmérőjű, FÉG gyártmányú puskákkal történő lövészetre is. Isaszegen a Levente Egyesületen belül 1933-ban sportszakosztály kezdte meg a működését, melynek keretében a településen először jött létre ifjúsági labdarúgó csapat, amely a körzetben rögtön bajnokságot is nyert. Ennek a következménye volt, hogy az Isaszegi SE fuzionált a Levente Egyesülettel, s az 1934/35-ös labdarúgó felnőtt bajnokságban már Isaszegi Levente néven vett részt.

Mivel a Levente Egyesület csak 21 éves korig támogathatta a sportolást, 1936 nyarán ment át a labdarúgó szakosztály a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) helyi szervezetébe. A MOVE 1918-ban az I. világháborúban részt vett tisztek bajtársi szövetségeként jött létre, Isaszegen pedig 1927-ben alakult meg. A településen elsősorban lövész szakosztályt működtetett, s ebben a sportágban rendezett rendszeresen gyakorlatokat, vadászatokat és versenyeket. Székhelyük a vasútállomás közelében, a Rózsa utcában 2010 körül lebontott Gyarmati (Grósz) vendéglő volt. A labdarúgó csapat Isaszegi MOVE néven 1944 őszéig szerepelt, amikortól a II. világháború harcai a bajnokságok szüneteltetését okozták.

A sportkör 1945-ben az Isaszegi Barátság Sport Egyesület nevet vette fel, s az 1946/47 évi bajnokságban már így szerepelt. Mivel a községből több személy dolgozott a Magyar Posta fővárosi üzemeiben, sikerült onnan támogatást kapni, ezért 1948. és 1952. között Isaszegi Postás SE néven játszottak a labdarúgók.

1950-ben a közigazgatással együtt átszervezték a labdarúgó bajnokságokat is. Megszüntették a Középmagyar Labdarúgó Alszövetséget, s bevezették a megyei bajnokságokat. Isaszeg csapata így a megyei I. osztályban folytatta a küzdelmeket. 1953-tól 55-ig az Isaszeg határában felépített Gödöllői Gépgyár támogatta az egyesületet, így az 1955-ig Isaszegi Vasas SE néven szerepelt immár a Pest megyei bajnokságban. 1955-ben megszűnt a Gödöllői Gépgyár támogatása, s így ismét névváltozás következett: az egyesület akkor vette fel az Isaszegi Községi Sportkör nevet, amelyet 2008-ig viselt. Ekkor – a település várossá avatását követően – vette vissza az Isaszegi Sport Egyesület nevet, melyet a mai napig is visel.

1971 és 74 között női labdarúgó szakosztály is működött, amely szép eredményeket ért el neves fővárosi egyesületekkel szemben is. 1979 októberében jött létre a sakk szakosztály, amely 1990-ig működött. 1983-ban kerültek fel a megyei II. osztályból az I. osztályba, ahol 1986-ban érték el legjobb eredményüket: a 2. helyen végeztek. Az 1970-től 1990-ig létezett asztalitenisz szakosztály elsősorban házi versenyeket szervezett. 1980-ban alakult meg a női kézilabda szakosztály, amely 2002-ig a lányoknak biztosított sportolási lehetőséget. A megyei bajnokság szupercsoportjában az NB-II.-be való feljutást is kiharcolták, amely osztályt azonban az egyesület – az előírásoknak megfelelő pálya és anyagi támogatás híján – már nem tudta felvállalni

Youtube-on is elérhető videó felvételek a sportkör életéből:

Felvételek 1983-ból, az Isaszegi Sportkör 75. jubileumi évfordulójáról

2017 március 31-el átadták az isaszegi műfüves pályát.

Műfüves pálya építése és az első próbajáték az „öregfiúkkal”.

III. MINI FUTURE CUP ISASZEG 15 08 21

error: Kérjük ne másolja, inkább keressen fel Kapcsolataink egyikén!!