Valamikor az átlagember heti szórakozását jelentette a hétvégi mozi.
Akkoriban a tévé egyetlen csatornája szombat estére a következőt nyújtotta: tévémaci után ünnepi tévétorna a csinos ikerlányokkal, Híradó, Vers mindenkinek, majd a Derrick soron következő epizódjával egy kis darab a nyugati életformából.
Hétfőn – bár minden dolgozó látta – elmesélték egymásnak a munkahelyeken.
Nem kapcsolódott az egyleti élethez, mindazonáltal a két világháború közötti évtizedek fontos kulturális intézménye volt a mozi. Isaszegen az első mozgót Menártovics Lajos hentes-mészáros, majd vendéglős nyitotta meg. Felesége (Paulovich Márta) örökségeként az egykori főjegyzői lakban (a jelenlegi tornacsarnok helyén állt) működtette vendéglőjét, ahol aztán négy szoba átépítésével 1920-ban alakította ki a Petőfi Sándor mozgóképszínházat. Az előadásokat szombaton és vasárnap tartották.
A mozibérletet rövid időre Faragó István vette át, akit a közkedvelt Tihanyi Antal követett. Korszerűsítette a mozit, és hétköznap is tartottak előadást. Az 1940-es években már diákmatinékat is rendeztek. Főleg iparosok, kereskedők, MÁV-dolgozók és családtagjai látogatták a Petőfi filmszínházat. „Külön élmény volt, amikor az előadás alatt Tihanyi bácsi, a mozi tulajdonosa, szálfaegyenes alakjával végigvonult és jobbra-balra pumpálta az illatos légfrissítőt” – emlékezik vissza egy kortárs a gyermekkori mozi élményére.
Az 1930-as években, a Rákóczi úti Eperjesi fűszeres család is próbálkozott mozival. A főleg értelmiségiek és családtagjaik által látogatott filmszínház nem volt hosszú életű, két mozi még az egyre népesebb Isaszegen is soknak bizonyult.
Kellemes, családias légkör jellemezte a hatvanas-hetvenes évek falusi moziját. A fénykorában is kidőlt-bedőlt épület családi házas övezetben állt a mai Sportcsarnok helyén. néhány száz méterre a faluközponttól, ami akkor a következőket jelentette: iskola, templom, Pogonyi cukrászda, Csata étterem (vagy inkább korcsma) orvosi rendelő, tanácsháza.
A Petőfi mozi előterében Babi néni, Bodrogi Andrásné üldögélt a kis asztala mögött és árult darabra Fruttit, cigaretta-rágót, tehéncukrot (Krówka vajkaramella), Inota csokit, Űrhajós szeletet, krumplicukrot, padlószíjat (ánizs ízesítésű gumicsík) . Edit néni, a pénztárban letépte a jegyet a tömbről, lebélyegezte a tőpéldányt és amit a néző kapott, azt is, majd a fecnivel a kézben várhattunk a sorunkra. Annus néni, a jegyszedő egymaga többet tett a mozi és Isaszeg közbiztonságáért, aki nem viselte jól magát, azt Annus néni a következő héten nem engedte be, rosszabb esetben az ilyen büntetés hetekig is eltarthatott.
A Filmhíradóval indult a műsor, a főcím alatt hangosan dolgozó villanymotor húzta szét a vászon előtti függönyt. Voltak kisebb-nagyobb szünetek, amikor elszakadt a film vagy nem azonnal indult a következő tekercs. Ilyenkor füttykoncert kezdődött, többen pedig azt kiabálták, hogy „Lexíííí!”. Szmolicza Félix volt ugyanis a mozigépész neve.