Isaszegi Települési Értéktár

Keresés
NKA_csak_logo

ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Épített környezetünk
Isaszeg település értéktárba vett épületei
Emlékhelyeink
Isaszeg település értéktárba vett emlékhelyei
Hagyományőrzés
Isaszeg település értéktárba vett hagyományai
Kulturális örökségeink
Isaszeg település értéktárba vett kulturális örökségei

Isaszegi mozik

Az ITÉB 2022. március 8-án megtartott ülésén került felvételre az Isaszegi Települési Értéktárba a Kulturális örökség kategóriába az
Isaszegi Mozik

Megosztom

Valamikor az átlagember heti szórakozását jelentette a hétvégi mozi.

Akkoriban a tévé egyetlen csatornája szombat estére a következőt nyújtotta: tévémaci után ünnepi tévétorna a csinos ikerlányokkal, Híradó, Vers mindenkinek, majd a Derrick soron következő epizódjával egy kis darab a nyugati életformából.

Hétfőn – bár minden dolgozó látta – elmesélték egymásnak a munkahelyeken.

Nem kapcsolódott az egyleti élethez, mindazonáltal a két világháború közötti évtizedek fontos kulturális intézménye volt a mozi. Isaszegen az első mozgót Menártovics Lajos hentes-mészáros, majd vendéglős nyitotta meg. Felesége (Paulovich Márta) örökségeként az egykori főjegyzői lakban (a jelenlegi tornacsarnok helyén állt) működtette vendéglőjét, ahol aztán négy szoba átépítésével 1920-ban alakította ki a Petőfi Sándor mozgóképszínházat. Az előadásokat szombaton és vasárnap tartották.

A mozibérletet rövid időre Faragó István vette át, akit a közkedvelt Tihanyi Antal követett. Korszerűsítette a mozit, és hétköznap is tartottak előadást. Az 1940-es években már diákmatinékat is rendeztek. Főleg iparosok, kereskedők, MÁV-dolgozók és családtagjai látogatták a Petőfi filmszínházat. „Külön élmény volt, amikor az előadás alatt Tihanyi bácsi, a mozi tulajdonosa, szálfaegyenes alakjával végigvonult és jobbra-balra pumpálta az illatos légfrissítőt” – emlékezik vissza egy kortárs a gyermekkori mozi élményére.

Az 1930-as években, a Rákóczi úti Eperjesi fűszeres család is próbálkozott mozival. A főleg értelmiségiek és családtagjaik által látogatott filmszínház nem volt hosszú életű, két mozi még az egyre népesebb Isaszegen is soknak bizonyult.

Kellemes, családias légkör jellemezte a hatvanas-hetvenes évek falusi moziját. A fénykorában is kidőlt-bedőlt épület családi házas övezetben állt a mai Sportcsarnok helyén. néhány száz méterre a faluközponttól, ami akkor a következőket jelentette: iskola, templom, Pogonyi cukrászda, Csata étterem (vagy inkább korcsma) orvosi rendelő, tanácsháza.

A Petőfi mozi előterében Babi néni, Bodrogi Andrásné üldögélt a kis asztala mögött és árult darabra Fruttit, cigaretta-rágót, tehéncukrot (Krówka vajkaramella), Inota csokit, Űrhajós szeletet, krumplicukrot, padlószíjat (ánizs ízesítésű gumicsík) . Edit néni, a pénztárban letépte a jegyet a tömbről, lebélyegezte a tőpéldányt és amit a néző kapott, azt is, majd a fecnivel a kézben várhattunk a sorunkra. Annus néni, a jegyszedő egymaga többet tett a mozi és Isaszeg közbiztonságáért, aki nem viselte jól magát, azt Annus néni a következő héten nem engedte be, rosszabb esetben az ilyen büntetés hetekig is eltarthatott.

A Filmhíradóval  indult a műsor, a főcím alatt hangosan dolgozó villanymotor húzta szét a vászon előtti  függönyt. Voltak kisebb-nagyobb szünetek, amikor elszakadt a film vagy nem azonnal indult a következő tekercs. Ilyenkor füttykoncert kezdődött, többen pedig azt kiabálták, hogy „Lexíííí!”.  Szmolicza Félix volt ugyanis a mozigépész neve.

A Petőfi mozit az 1980-as években bezárták, mert életveszélyes volt az épület, majd lebontották. Helyén épült fel a jelenlegi Sportcsarnok.

Youtube-on elérhető az első mozgófilm  1938-ból

Az Isaszegi Falumúzeum tulajdona. Készítette Grajzer József volt isaszegi lakos 1938-ban. Némafilm.

error: Kérjük ne másolja, inkább keressen fel Kapcsolataink egyikén!!