ISASZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Marcsó néni Isaszegen 1942. júliusában született, azóta is itt él. Van egy lánya, két unokája, és két dédunokája.

1948-tól Isaszegen a Damjanich János Általános Iskolában tanult. Mindig nagyon jó tanuló volt, kitűnő és jeles bizonyítvánnyal. Már az alsó tagozatban felfedezték tanítói, hogy nagyon jó hallása van. Benne volt az iskolaénekkarban, sokszor énekelt szólót, szerepelt az iskolai előadásokon. Játszották a fonót, néptáncot, természetesen isaszegi népviseletben, amit édesanyja készített neki.

Az iskola elvégzése után rögtön dolgozni kezdett 14 évesen a fehérnemű gyárban, mint varrónő. 1960-ban férjhez ment és a Lignifer KTSZ-ben a varrodában dolgozott. Mindig kísérte a továbbtanulás vágya, végül varrónő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1969-ben letette a mestervizsgát és leányka ruhakészítő és szabó mester lett. 

1978-tól az Isaszegi Asszonykórus tagja. Szeret énekelni, táncolni, megvarrta a népviseleti ruhákat, az asszonyoknak, lányoknak, fiúknak, hogy szépek legyenek. Sokat próbáltak az asszonyokkal, meg is lett az eredménye, hiszen jártak külföldön, Bécsben, Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában. Sorra hozták el a kitüntetéseket egy-egy rendezvényről, versenyről.

2005-ben ő lett az Asszonykórus csoport vezetője. Nagy lelkesedéssel, szeretettel végzi a munkáját. Nagyon szereti, tiszteli a kórus tagjait, mert kitartó munkájuk eredményeként azóta is számos elismerést kaptak: Kiváló Arany kitüntetést, Aranypáva díjat, Vass Lajos Nagydíjat, Miniszteri Dicsérő Oklevelet és Isaszeg Hagyományaiért kitüntetést. 2018- ban ünnepelte az Isaszegi Asszonykórus fennállásának 45. évfordulóját. Isaszeg Város Önkormányzata 2009-ben Isaszeg Művelődéséért Díjjal, majd 2018. április 6-án Isaszeg Hagyományaiért díjjal köszönte meg eddigi munkásságát Marcsó néninek.

„Kérem a jó Istent, adjon erőt, egészséget az elkövetkezendő években a további munkánkhoz.”